Mike Moya: Hogy mondhatod, hogy post-rock, ha egyszer rock?!

Godspeed You! Black Emperor

Godspeed You! Black Emperor

Márius 31-én jön az új, sorban a hatodik Godspeed You! Black Emperor lemez, természetesen a Constellation Records gondozásában és Asunder, Sweet and Other Distress a címe. A kísérleti zenei világ most tehát többek között ettől hangos, mindenki aktívan találgat és cikkez az egyetlen dalrészletből kiindulva, amit megosztott a banda. Mi egy Mike Moyával készült interjúval kedveskedünk.

Mike Moya neve nem biztos, hogy önmagában sokat mond, de ha kimondom, hogy Godspeed You!Black Emperor, HṚṢṬA, Set Fire To Flames, Molasses vagy Esmerine, akkor az már segítség. A sor egyébként hosszan folytatható, hogyha ezeknek az együtteseknek a többi tagját is egyenként említeném, ugyanis ezek a projektek jelentik a kanadai kísérleti zene magját. Ez a mag pedig egyre erősebben vállal részt az „új zenei massza” meggyúrásában világszerte. Fontos, hogy kollektíváról, nem együttesekről és egyéni előadókról beszélünk. Azaz egy termékeny kollektíváról. A GSYBE egyike az első bandáknak, akikre ráragasztották a post-rock megnevezést. Ezek után bármire, amihez Mike Moyanak köze volt, szeretik azt mondani, hogy post-rock, vagy „kicsit post-rockos”. Ivácson András barátommal megkérdeztük tőle, hogy mit gondol, nemcsak erről.

Mike Moya

Mike Moya

  • Mi a zenei filozófiád, ha van egyáltalán ilyesmi?

Nos, ez nehéz kérdés. Próbálom nem bezárni magam egyetlen elképzelésbe, megpróbálok minél nyitottabb lenni. Lényeges, hogy mindig próbálok olyan zenét írni, amiről azt gondolom, hogy még nagyon kevesen tudják  meghallgatni. Máskor meg olyan dallamos dolgokat írok, ami már majdnem pop, szóval… Ha meg kellene fogalmaznom egy filozófiámat, a következő volna: „Próbálok nyitottnak maradni zeneszerzés közben.”

Molasses

Molasses

 

  • A GSYBE kezdtél, majd jött a Set Fire To Flames és a HṚṢṬA, Molasses, stb. Úgy tűnik, hogy két részre osztottad a zenei tevékenységedet: míg a HṚṢṬA sokkal rockosabb, a Set Fire to Flames sokkal ambientesebb. Tudnád-e ezeket jellemezni?

Egyszerűen arról van szó, hogy megpróbálok minél kevésbé korlátolt lenni a zeneszerzésben, szóval van, amikor egy projektnek ki kell jelölj egy bizonyos határt, de voltak olyan dalok, amelyek már nem passzoltak egyiknek vagy másiknak a zenei világába. Például a korai HṚṢṬA esetében elkezdtünk rockosabb dolgokat játszani, és a Set Fire To Flames egy igazán mókás projekt volt, mivel rengetegen voltunk a zenekarban, nem mindig volt teljes csapatmunka, hanem inkább 3-4 ember improvizált, majd később összeraktuk. Az első lemezen pl. tizenegyen vagy tizenhárman voltunk, nem is emlékszem pontosan. Semmi sem volt előre megkomponálva, a stúdióban születtek a dalok improvizáció során.

 

  • Amikor kezdtétek a GSYBE-t, ez a post-rock címke koránt sem voltolyan komplex, mint manapság, mégis a GSYBE-t az alapító zenekarok közé sorolják. Hogyan jutottatok el ehhez a komplex zenei kifejezésformához?

Érdekes, mert a Godspeed kezdeteben nem volt olyan komplex, mármint maga a zene. Inkább egy totális drone zene volt. Az volt az első ötletünk, hogy csak egy hangot játszunk húsz percig, és nézzük meg, mi történik? Nagyon lassan alakult azzá a zenénk, ami mára már a nevünkkel egybeforrt. A komplexitás csak lassacskán kúszott be, mégpedig úgy, hogy ezeket a szélsőségesen minimalista témákat egymásra pakoltuk. Nem volt tudatos igény, hogy ez a zene ennyire komplex legyen, egyszerűen csak így alakult. Hiszen nem játszhattunk minden koncerten csak egy hangot, mert az embereknek egy idő után már nem lett volna meglepetés a dolog.

 

  • Mi a véleményed a post-rock címkéről?

Igazán nem szeretem ezt a kifejezést, mert úgy gondolom, hogy nem jelent eleget ahhoz, hogy minden zenét lefedjen, amit jellemeznek vele. A HṚṢṬA-t post rocknak nevezik, akárcsak a Set Fire To Flamest, a Tortoise-t vagy a Balmorhea-t, miközben mind-mind teljesen más zenét játszunk. Úgy gondolom, hogy egész rendben volt az elején ez a kifejezés, de az idők során egyre inkább elvesztette értelmét. Sok Godspeed-dal például annyira rock, hogy ez a rockon túli leírás nem igazán talál rá, tudod, csak azért mert elektronikus gitár helyett hegedű van benne, attól még rock. Persze tudom, hogy nem mindig rockos, de vannak részei, melyek úgy hangzanak mind mondjuk a Hawk Wind vagy más ’70-es évekbeli space-rock bandák zenéi. Hogy mondhatod, hogy post-rock, ha egyszer rock?! Viszont ha az emberek ennek akarják nevezni, akkor egészségükre!

  • A klasszikus hangszerek használata a modern zenében mindig kockázatos. Szerinted van-e kompromisszum ezen a téren, és ha igen, akkor az mit jelent vagy mit jelenthetne?

Nem hiszem, hogy van kompromisszum, de nagyon érdekes kombinációnak találom. Úgy gondolom, hogy míg ezek a hangszerek valami érdekeset hoznak létre együtt, addig hiteles! Ha viszont mindenki egyszerre és egyfolytában játszik, akkor minden nagyon hamar korlátolttá válik. Fontos, hogy  érdekes maradjon a zene, de módjával akár az elektronikus elemeknek is legyen meg a helye.

Amint kijön az új lemez, rögtön röppen a kritika is. Lessétek!

Hozzászólás

  • Népszerű

  • Chat

  • Kapcsolat

    metrognom@erdelyfm.ro
  • Partnerek

    • Erdély FM
    • Facebook-csoport
    • Flow – Erdély FM
    • Transindex
  • Archívum